Montessori módszerek – Séta a vonalon!

seta a vonalon

Manapság a gyerekek már ritkán egyensúlyoznak pallón a patak felett, vagy járkálnak olyan ösvényeken, ahol éppen csak elfér a lábuk. Eleve mozogni is sokkal kevesebbet mozognak, sok gyereknél megfigyelhető, hogy emiatt nem tudják a testüket megfelelően koordinálni, nincs jó egyensúlyérzékük sem. (Most arra nem is térek ki, hogy az idegrendszerre, az agy fejlődésére milyen negatív hatással van a mozgáshiány. Erről bővebben itt tudtok olvasni.)

Bár Maria Montessori még a 20. század elején élt és alkotott, akkor még ugye nem a számítógép és a TV előtt ültek nagyon sokat a babák, de ő is látta a mozgás tökéletesítésének, az egyensúlyérzék fejlesztésének fontosságát, így kitalált egy szuper módszert, amivel nagyon jó eredményeket lehet ezeken a területeken elérni. Ráadásul olyan dolgot alkotott, amit otthon is bármikor tudunk játszani a gyerkőccel.




Séta a vonalon…

seta-a-vonalonSzóval…a padlóra (vagy járdára) fel kell rajzolni egy ellipszist és bele még egy kisebbet, úgy, hogy a vonalak mindenhol egyforma
távolságra legyenek egymástól. Ez a távolság akkora legyen, hogy a gyerek lába éppen beleférjen. Amikor én először láttam ilyet a kisfiam bölcsijében, akkor azt hittem, hogy játék autóverseny-pálya… Szerintem a kisfiam sokáig erre is használta. 🙂 (Egyébként nyugodtan lehet csak 1 szimpla körvonallal is játszani, de akár más alakzatokat is ki lehet találni.)

1. szint

seta a vonalon

A feladat, hogy egyenletes tempóban végig kell menni a pályán úgy, hogy a teljes talpuk végig a két vonal között kell, hogy legyen. (Vagy ha csak egy vonal van, akkor a vonalon…) Ha több gyerekkel csináljuk, akkor azt is lehet, hogy egyszerre “pályára állítjuk” őket és az előző feladatot megspékeljük azzal, hogy azonos távolságot kell egymás között tartaniuk.

2.szint

seta-a-vonalonHa ez már jól megy, akkor a következő szint, hogy úgy menjenek végig a pályán, hogy a sarkukat pontosan a hátul lévő láb elé tegyék. (azt hiszem talán ezt hívjuk itthon tyúklépésnek, ugye? 🙂 )




3. szint

seta-a-vonalonHa pedig már ez is nagyon jól megy, akkor különféle tárgyakat is adhatunk pluszban a kezükbe, hogy azzal egyensúlyozzák végig a pályát. Pohár víz, könyv a fejre, zászló, amit a magasba kell emelni, kockákból épített torony, csengő, aminek nem szabad megszólalni…Ennek már tényleg csak a saját találékonyságunk szabhat határt. 🙂




Néhány Montessori iskolában úgy játsszák, hogy közben a háttérben lágy zene szól és pontosan akkor kell abbahagyni, mikor a zene elhallgat.

A gyerekek ösztönösen érzik, hogy az egyensúlyozós játékok jót tesznek nekik, nagyon szívesen szállnak be a járkálásba. Valószínűleg, ahogy egyre jobban belemelegednek a gyakorlatokba, úgy lesz egyre nagyobb kedvük folytatni. A sikerélmény motiválja őket.

Hogy mit is fejleszt ez az egész?

Mivel hat az egyensúly központra is, ezért nagyon erős hatása lehet az agy fejlődésére, de legjobban a testtudat, az ahogyan a saját testünket koordinálni tudjuk és az egyensúlyérzék javul. Ezeken kívül fejleszti a koncentrációs képességet is, hiszen nagyon-nagyon oda kell figyelni, hogy jól meg tudják csinálni a feladatokat.

Hány éves gyerkőcöknek ajánlott?

Néhány helyen a 3-6 éves korosztálynak ajánlják, de szerintem ez speciálisan az a játék, ami kortalan. Onnantól kezdve, hogy rá tudod venni a picit, hogy ilyesmit játsszon,  addig, amíg kedve van, nyugodtan játszhatjátok. Én még felnőttként is nagyon szeretek részt venni ilyesmiben és hiszem, hogy még ilyenkor is segíthet.

“Montessori módszerek – Séta a vonalon!” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. 34 éves vagyok és erre a gyakorlatra emlékszem az oviból…. és fogom a kislányommal játszani, mert valóban jót tesz…

    1. De jó Neked, hogy volt ilyen az oviban!!! 🙂 Én is 34 leszek nemsokára, de én ilyesmire nem emlékszem az én ovimból, sajnos…

    2. De az tök jó, hogy emlékszel rá, mert ez valóban azt mutatja, hogy élvezted! Szerintem gyakorlatilag a flow élményt tapasztalhatják meg a gyerekek közben. Megszűnik körülöttük minden, nem érzékelik az időt sem, csak figyelnek, hogy jól csinálják. 🙂

  2. Fejlesztőpedagógusként tapasztaltam, hogy minden BTM-es, diszes, vagy csak gyanús gyermeknél is 3-4 alkalom után látványos fejlődés tapasztalható. Javult a mozgáskoordinációja, majd a figyelem, magatartás stb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.