A Montessori módszer – avagy hogyan fejlődik a gyerek az önálló tanulástól

montessori módszer

Ahogy az alternatív nevelési elvek, oktatási módszerek egyre nagyobb teret nyernek, úgy lehet egyre többet hallani (végre!!!) a Montessori módszerről is. Azoknak szeretnék most egy kis útmutatót nyújtani, akik még keresik a nevelési elvek dzsungeljében a Nekik és Picijüknek a megfelelőt. Hátha éppen ez lesz, ami bejön nektek. Én imádom! 🙂

Ki az a Maria Montessori?

Maria Montessor Olaszország első orvosnője volt. Gyógypedagógiai intézetet vezetett és érdekelte, hogy az ottani tapasztalatait hogyan tudná alkalmazni egészséges gyerekeknél is. 1907-ben nyitotta meg a Gyermekházat, ahol olyan világraszóló eredményeket értek el a gyereknevelés terén, hogy a módszer megállíthatatlanul elkezdett terjedni és végül világhíres lett.

Mik is a Montessori módszer alapjai? Hogyan lehet ezeket a mindennapokba átültetni?

“A tanulás egy természetes folyamat, amelyet a gyermek visz véghez, de nem szavakra hallgatva, hanem a környezetéből szerzett tapasztalatokkal.”
-Maria Montessori




1. Szabadságra, önállóságra nevelés

“Egy tanár számára a siker legnagyobb jele, ha azt tudja mondani: a gyerekek most úgy tudnak dolgozni, mintha én nem is léteznék.”
-Maria Montessori

A Montessori “pedagógusok”, nem az általános értelemben vett tanárok, hanem inkább irányítják a gyerekek önálló tanulását. Kezdeményeznek, tanácsokat adnak a gyerekeknek, de az a céljuk, hogy a gyerek ne csak passzív résztvevője legyen az órának, hanem aktívan tevékenykedjen és így a saját maga által elvégzett munka által tanuljon meg dolgokat.
A saját tapasztalatok útján szerzett tanulás kb 90%-a rögzül, míg az olvasottakénak csak kb 10%-a!!!!
Ez a felnőttek tanfolyamaira, iskoláira is igaz: ha elmondják nekünk, hogy hogyan kell autót vezetni, attól még nem fogjuk tudni, sőt még akkor sem, ha megmutatják. Csak úgy tanulhatunk meg vezetni, ha mi magunk ülünk a volán mögé. (És még akkor is jó sok kilométer megtétele után…legalábbis rám ez igaz. :))
A gyerekek egy Montessori iskolában a legtöbb dolgot az önálló tanulás útján sajátítanak el, így sokkal jobban fogják tudni és könnyebb lesz erre a tudásra építeni. Emellet önállóak és kezdeményezőek lesznek és fejlődik a kreatívitásuk is.
Vajon ki használja többet az agyát? Aki csak ül a padban és hallgat, vagy aki egyedül próbál rájönni a dolgok nyitjára?
Otthon is hayjuk felfedezni a gyerekeket. Hagyjuk, hogy egyedül jöjjön rá, hogy hogyan működnek a játékok, hogyan kell felvenni a nadrágot. A hajtóerő, hogy megtanulja, alapvetően megvan benne, hiszen ezt látja apától és anyától is. Ha már elkezdik megpróbálni maguktól a bonyolultabb dolgokat, hagyjuk, hogy dolgozzanak vele és csak nagyon nagy szükség esetén avatkozzunk be és akkor is csak egy picit.

A sok fejlesztő tulajdonság mellett nem elhanyagolható, hogy a gyerekek, akik így tanulnak, nem fogják megutálni az “oktatást”, hiszen egy nagy felfedezés, egy játék az egész.

“A játék a gyermek munkája.”
-Maria Montessori

2. Megfelelő eszközrendszer és környezet

A környezetnek biztosítania kell, hogy a gyerek tudjon fejlődni, a fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat tudjon végezni nap, mint nap.
Az eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a gyerekek tudjanak egyedül feladatokat megoldani velük, megismerjék rajtuk keresztül a világot, illetve le is tudják ellenőrizni, hogy a feladatmegoldásuk helyes volt-e.
Az a szuper, ha a környezet barátságos és “tanulásra csábító”.
A játékok a gyerekeknek elérhető magasságban legyenek a polcokon, jól láthatóan, hogy mit hol találnak. A képek a gyerekek szemmagasságában. Szőnyeg, ahová le tudnak ülni, hely, ha kicsit mozogni akarnak. A gyerekek magasságának megfelelő asztal és székek.
(A Montessori eszközökről kisebb lexikonnyi anyagot meg tudnék tölteni. Erről később majd egy külön post-ban még megemlékezem. :))




3. Megfelelő mennyiségű segítség

Mennyi az? Kicsi. Minél kevesebb. Éppen csak annyi, amennyi szükséges, amennyit a gyerek igényel.
Ha kivesszük a kezéből a dolgot, amivel foglalkozik, akkor nem tudja önállóan megtanulni, hogy hogyan bánjon vele, hátráltatjuk a fejlődését, ezen kívül azt az üzenetet közvetítjük felé, hogy ő nem elég jó, ahhoz, hogy az adott dolgot megcsinálja: romboljuk az önbizalmát. Magabiztos gyereket úgy tudunk nevelni, hogy megbízunk benne és csak akkor avatkozunk be, ha veszélyesnek látjuk a helyzetet vagy ha a gyerkőc kifejezetten kéri.

“Soha ne segíts a gyereknek egy olyan dologban, amiről ő úgy gondolja, hogy ő is meg tudja csinálni.”
-Maria Montessori

4. A gyerekek fejlettségi szintjét figyelembe kell venni!

A Montessori módszer követői odafigyelnek, hogy a gyerekek úgy kapjanak feladatokat, hogy kihívás legyen nekik a megoldás, de még éppen meg tudják csinálni. Sikerélményt csak akkor tapasztalhatunk meg, ha olyan dolgot viszünk véghez, ami valamilyen szinten nehéz volt nekünk, vagy nem volt teljesen biztos, hogy meg tudjuk csinálni. Egy rutinfeladat elvégzése után ez elmarad, illetve ha mindig túl nehéz feladatokat kapunk, akkor végképp kevés esélyünk marad egy kis siker-eufória megtapasztalására.
Márpedig a sikerélmény elengedhetetlen az önbizalom és a kitartás fejlesztéséhez. Ha folyton csak kudarcot tapasztalunk, akkor egy idő után frusztrálttá válhatunk és nem lesz már kedvünk tovább próbálkozni. Így van ez az iskolában is. Ha a gyereknek túl könnyűek a feladatok, akkor azért nem éri sikerélmény, ha túl nehéz, akkor egy idő után már nem szeretne iskolába járni és a tanulás egyet jelent majd neki valami rossz érzéssel a kis gyomrában. Minden gyereknek figyelembe kell venni a fejlettségi szintjét és aszerint terhelni!
Egy Montessori iskolában (ha nincsenek az állam által kötelezve egy bizonyos tanterv követésére), átjárhatóság van az osztályok között. Megállapítják, hogy az adott gyerek melyik osztályra érett, így több korosztály is helyet kaphat egy csoportban, de az adott osztályból is áthallgathat másikba, ha valamiben nem halad annyira jól. Például, ha másodikos, de matekból még nem olyan jó, akkor tanulhatja a matekot az elsősökkel, illetve ha jobb, mint a többiek, akkor akár tanulhatja a harmadikosokkal is. A lemaradt gyerekekre odafigyelnek külön és célzott fejlesztéssel próbálják őket “felhúzni” a többiek szintjére, ami nem nyomasztó különórát jelent, ahol körmöst kapnak, ha valamit nem tudnak, hanem differenciált feladatokat adnak nekik az oktatók.




5.Szabad mozgás

A gyerekek szabadon mozoghatnak a tanórák közben is, illeve ha nagyon elfáradtak valóban, akkor szünetet is tarthatnak. Nincsenek belekényszerítve a padokba. A sok mozgás fontosságát soha nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mind a finom-, mind a nagymotoros mozgások alapvető feltételei az idegrendszer és az agy megfelelő fejlődéséhez.

Remélem a kis ízelítővel felcsigáztam az érdeklődéseteket a Montessori iránt! Jönnek majd még cikkek a témában, ugyanis borzasztóan érdekes!!!!

“A Montessori módszer – avagy hogyan fejlődik a gyerek az önálló tanulástól” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Térszemlélet és vizuális gondolkodás fejlesztése, tárgyi, grafikai és számítógépes modellezéssel Ubim-Geonext módszer hasonló elvekre építve biztosít változatos kokrétizálást kínáló eszközrendszet…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.