Montessori érzékeny időszakok: A nyelvtanulás

montessori-nyelv

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, hogy a felnőttek küzdenek a nyelvtanulással, a gyerekek pedig légies könnyedséggel tanulnak meg bármilyen nyelvet, ha megfelelő közegbe helyezzük őket. Ráadásul az ici-pici 2-3 évesek is mesteri szinten képesek még egy annyira bonyolult nyelvet is elsajátítani, mint a magyar. Mettől meddig tart ez? Mi tehetünk, hogy segítsük őket ebben az időszakban?




Mettől meddig tart az a periódus, amíg a gyerekek leginkább fogékonyak a nyelvtanulásra?

A kisbaba már az anyukája méhében is hall hangokat, főleg az édesanyjáét. Vannak olyan feltételezések, miszerint az anyanyelvének hangkészletét így már akár születése után is felismeri. Talán emiatt gondolják úgy, hogy a nyelvtanulásra érzékeny időszak 0-6 éves korig tart. Ez nem azt jelenti, hogy idegennyelvet sem tudnánk már megtanulni 6 éves kor után, de ahogy telik az idő és távolodunk ettől az időablaktól, ez egyre nehezebb és egyre nagyobb az esély, hogy ha helyesen is, de legalább akcentussal fogjuk beszélni az adott nyelvet.
Vannak tudósok, akik az agy plaszticitásának elvesztését okolják érte.
Maria Montessori teóriája szerint a gyerekek 6 éves korukig még tulajdonképpen “felszívják” a maguk körül látott, hallott, érintett, tapasztalt dolgokat és szinte kitörölhetetlenül beépítik az elméjükbe. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő ingerek a megfelelő időben érjék a gyerekeket. De nem kell izgulni, hogy majd nem vesszük észre, hogy mikor jön el az idő, hogy számolni, olvasni, vagy írni tanítsuk. A gyerekek ösztönösen tudják, hogy mikor mit kell tanulniuk. A szülőknek csak figyelni kell, hogy éppen mi iránt érdeklődik a gyerek és “követni” őket.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem azt jelenti, hogy elárasztjuk a gyereket játékokkal. A túlzsúfolt környezet, a túlstimulálás is rosszat tehet, egyes pszichológusok szerint még frusztrálttá is válhat tőle a gyerek. (Ehhez a témához ajánlom nagyon Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyvét.) Meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt és a megfelelő eszközöket, ami passzol a szülő és a gyerek személyiségéhez is.
Azt még hozzátenném, hogy szerintem semmit sem jelent, hogy melyik gyerek hány évesen tanul meg beszélni. Nem jelzi előre az intelligenciát és azt sem, hogy a gyerek mennyire tud majd a későbbiekben kommunikálni.
Sok városi legenda kering hírességekről (pl. Einstein), akik csak viszonylag későn tanultak meg beszélni, van olyan, aki csak később tanult meg írni (Stephen Hawking), de számomra a legkézenfekvőbb példa az anyósóm, aki 3 éves koráig nem szólalt meg, majd később nyelvész professzor lett és azt kell mondanom, hogy nem beszél keveset. 🙂
Ha úgy látjátok, hogy el van késve a gyerkőc, akkor vigyétek el megmutatni a gyermekorvosnak vagy a nevelési tanácsadóhoz. Ők észreveszik, ha van valami egyéb probléma, ami hátráltatná a nyelvi fejlődést.




Mit jelent a nyelvtanulás érzékeny időszaka?

Nem csak arról van szó, hogy megtanulja a gyerek az adott nyelv szókincsét és a nyelvtant. Ez az az időszak, amikor képessé lehet tenni a fület arra, hogy hang és hang között különbséget tegyen, hogy megtanulja az anyanyelvének (vagy esetleg 2., 3. nyelvének fonémáit is), a nyelvi struktúrákat és ekkor kezdi el a szavakat is. Persze ez nem fejeződik be 6 éves korban, de szignifikánsan lassul utána.

Nagyon jó példa erre Averyoni Viktor, a vadonban talált fiú esete. Az 18. század végén fedeztek fel egy Averyon közeli erdőben egy 12 év körüli fiút. A testét borító sebek és az étkezési preferenciái alapján úgy gondolták, hogy valószínűleg egész pici kora óta az erdőben élhetett.
Több orvos is vizsgálta és többen is meg szerették volna tanítani beszélni, de ez a próbálkozás teljesen sikertelen volt. 2 szót sikerült összesen megtanulnia, annak ellenére, hogy azt megállapították, hogy megfelelően hall. Ennek úgy gondolják, hogy több oka is lehetett. A legvalószínűbb, hogy mivel nem hallott pici korában emberi hangokat, emberi beszédet, a füle és az agya képtelen volt felismerni egyes fonémákat, így szinte annyi esélye volt megtanulni a beszédet, mint egy süket kisgyereknek. (Vannak olyan tudósok, akik azt gondolják, hogy autista volt, de ennek ellentmond, hogy érzelmek kinyilvánítására képes volt.)

De az is jó példa, hogy a kínai nyelv hangjaival mennyire meg kell küzdeniük azoknak, akik felnőttként próbálják megtanulni, míg a gyerekek ezt is gond nélkül sajátítják el.

Mit kell tenni ebben az időszakban?

Semmi bonyolultra nem kell gondolni. A legtöbb dolgot minden szülő csinálja, így “elkerülhetetlen”, hogy a gyerek megtanulja az anyanyelvét.

Mik a legfontosabbak ezek közül?

Halljon újszülött korától emberi hangokat

Már az anyaméhben is reagálnak a babák az édesanyjuk hangjára és születésük után egyértelműen felismerik azt. Jó, ha a baba születésétől fogva hall emberi hangokat. Nem kell, hogy az anyuka folyamatosan ott feküdjön a baba mellett és beszéljen. Amikor egyedül elvan a kisgyerek, akkor hagyjuk hogy foglalkozzon azokkal a dolgokkal, amikkel ő szeretne, amikre éppen meg akarja tanítani magát. De ha éppen mi játszunk vele, vagy pelenkázzuk, etetjük, akkor nyugodtan beszélhetünk vele.
A totyogósokkal és a nagyobb gyerekekkel is beszéljünk, amikor igénylik. Néha nagyon idegesítő tud lenni a “Miért?” “Ez mi?” korszak, de például ez is jó alkalom a nyelvtanulásra, hiszen nem ráerőszakoljuk magunkat a gyerekre, hanem ő kéri, hogy beszélhessen felnőttekkel.
A gyerekek hallják azt is, ahogyan a környezetükben egymással beszélnek az emberek és azt is ugyanúgy “felszívják” a kis agyukba, így ez az inger is nagyon fontos. Tehát óvatosan azokkal a csúnya szavakkal. 🙂

Ne csak babanyelven beszéljünk vele!

Olvastam egy óvónő írását, aki azt kérte a szülőktől, hogy az óvódába készülő gyerekekkel otthon ne csak babanyelven beszéljenek, mert nagyon kínos, hogy például egy nagyon okos kislány nem érti meg azt, hogy “Légy szíves ülj le!”, hanem csak azt, hogy “Csüccs!”.
Nem kell ezeket az aranyos szavakat ki kell hagyni, például én is pocaknak hívom a kisfiam hasát, de megtanítottam neki a has szót is.
Ezen kívül a nehezebb szavakkal is meg lehet próbálkozni már korán is. Meg fogtok lepődni, hogy miket ki nem tudnak mondani. Nálunk például soha nem volt “szúrós” víz, csak szénsavas (vagy szénsavmentes). Érti és használja a kisfiam pici korától kezdve, bár amikor nem megy neki mégsem a “szénsavmentes”, akkor áttér magától a “sima” víz kifejezésre. De legalább próbálkozik. 🙂
Gyakoroljátok a nehéz szavakat is a gyerekekkel, fejlődik tőle az arc- és szájizomzatuk, kisebb az esély rá, hogy később logopédushoz kell majd vinni és jobban fejlődik a beszédkészségük is.




Meseolvasás

Jó hatással van a személyiségfejlődésre, a szülő-gyermek kapcsolatra, a gyerek megszereti az olvasást, fejleszti az agyát és képzelőerejét és persze a nyelvre is óriási hatással van. Olvassatok minden nap a gyerekeknek!

Éneklés

Sok gyerek előbb énekel, mint ahogy beszélne. Beépülnek ezáltal a fejükbe a nyelvi struktúrák, új szavakat tanulnak meg (amikről esetleg egyenlőre nem is tudják még, hogy mi, csak később kötik össze) és persze nagyon élvezetes tevékenység is.
Ha én visszaemlékszem az angol nyelvtanulásra és a kamaszkoromra, akkor az ugrik be, hogy nagyon sok mindent a külföldi dalszövegekből tanultam meg. Emlékszem, hogy volt olyan angol dolgozat, ahol az egyik nyelvi szerkezetet onnan tudtam, hogy az egyik Metallica dalban hallottam. 🙂

Gyerek szociális közegbe helyezése

Ha úgy látjátok, hogy már jól érzi magát a kisgyerek vele hasonló korúak társaságában, akkor igyekezzetek többet vinni közéjük. Nagyon sokan számolnak be arról a természetes jelenségről, hogy amikor a kisgyerekük bölcsibe vagy oviba kerül, akkor hirtelen meglódul a beszédkészsége. Persze nem csak a bölcsi, ovi, hanem egyéb gyerekek között töltött időszak is jó lehet. Látja, hallja a többiektől és felszippantja a tudást.

Idegennyelv?

Nagyon megosztó témhoz érkeztünk. Van aki csak iskolában engedné, hogy nyelvet tanuljon a gyerek, van aki babakorában angol órákra kezdi hordani.
Én csak általános iskola 4. osztályában kezdtem nyelvet tanulni és a saját bőrömön azt tapasztaltam, hogy a második nyelvet még talán nem is volt olyan nehéz megtanulnom (német volt), de a harmadikkal (angol) a mai napig küszködök. (Egyébként a németet pedig mostanra teljesen elfelejtettem, pedig középfokú nyelvvizsgám van belőle…Nem használom…)
Ezzel párhuzamosan azt is látom, hogy mennyire fontos (szinte minden képzettségnél fontosabb) manapság a nyelvtudás. Én ezek alapján azt mondanám, hogy jó, ha korán elkezd a gyerek idegennyelvet tanulni. Én magam az idegennyelvek közül az angolra szavazok, mert -igazságos vagy nem – de egyre inkább ez válik az univerzális nyelvvé.
Az, hogy hogyan tanítsuk a gyereket idegennyelvre is elég nagy vitatéma szokott lenni.
Azoknál a szülőknél, ahol a szülők különböző anyanyalvűek, ott ugyebár egyszerű. Mindenki a saját anyanyelvén beszél hozzá.
Ahol mindketten magyarok vagytok, meg lehet próbálkozni ezekkel a játékos angol órákkal, ha nem nagyon terhes odajárnotok és a gyerek is szereti. Az enyém nem szerette, egyáltalán nem érdekelte, voltunk párszor, de nem erőltettem. Ő folyton csak szaladgált az órák közben. Aki megteheti, az viheti idegennyelvű, vagy kétnyelvű bölcsibe, oviba is. Ez szuper, mert itt is a természetes közegében szippantja fel a nyelvet, már csak azt kell eldönteni, hogy az anyanyelv valamilyen szintű megtanulása után, vagy az anyanyelv tanulásával párhuzamosan íratjuk ilyen helyre. Általában késlelteti valamennyit az anyanyelv megtanulását az idegen nyelvű bölcsi, én inkább azt preferálom, hogy először tanulja meg valamennyire kifejezni magát a saját nyelvén, de erről annyira megoszlanak a szakemberek nézetei is, hogy én nem tudok sajnos állást foglalni. Plusz ezek a bölcsik sajnos nem az átlag magyar pénztárcához vannak szabva.
Mi most mutogatós dalokat hallgatunk és éneklünk angolul, amikor van kedve, hogy legalább a fonémakészlet meglegyen. Még csak 3 éves, nem izgulok, hogy el lenne késve bármivel.
A párom anyukája azt csinálta, hogy amikor a gyerekei kicsik voltak, akkor fürdetés közben rakott be német dalokat és ennyi volt a nyelvoktatás. Később a férjem tesója német kiejtési versenyeket nyert és mindketten a mai napig nagyon szépen beszélnek németül.
Egyébként a kétnyelvűséggel kapcsolatban készültek kutatások és azt találták, hogy a több nyelv párhuzamos elsajátítása nagyon jó hatással van az agyra és a problémamegoldó készségekre is, hiszen jobban felkészül az agy arra, hogy külünböző aspektusokból közelítse meg ugyanazt a problémát.

Ha ez a cikk tetszik, akkor nézd meg ezeket is:

montessori-erzekeny-periodusok

montessori módszer

montessori-csend-gyakorlatok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.