Miért nem tudja végigülni az órákat?

hiperaktív

Egyre nagyobb méreteket ölt a probléma, hogy a gyerekek nem tudnak megülni az iskolapadban. A tanárok segítőkészen azt tanácsolják a szülőknek, hogy vigyék el a gyermeküket és vizsgáltassák meg, vajon hiperaktív-e…

Mitől lehet ez?

A szülőknek jobban kellene fegyelmezniük a gyerekeket? A tanárok képzetlenek vagy alkalmatlanok és nem tudják lefoglalni a gyerekeket eléggé? Esetleg öröklött hajlam, terhesség- vagy születés körüli problémák, allergia? Az orvosok, pszichológusok véleménye is megoszlik ebben, úgy tűnik, hogy pontosan senki sem tudja az okokat, de van egy dolog, amire mindenképpen érdemes lenne figyelni: a megfelelő mennyiségű mozgás.




A gyerek, aki nem tud a padban ülni….

Angela Hanscom amerikai gyermekterapeuta írja a Washington Post-ban a következőt:
“A minap egy vadidegen anyuka öntötte ki nekem a lelkét telefonon keresztül. Arról panaszkodott, hogy a 6 éves kisfia képtelen az osztályteremben egy helyben ülni. Az iskola szeretné, ha elvinnék letesztelni, hogy nem figyelemhiányos hiperaktivitástól szenved-e. Ismerős történet…
A kisfiú minden nap sárga színű smiley-t kap az iskolában, míg a többiek zöldet, mert ő rossz, mert nem tud sokáig egy helyben ülni. Minden nap emlékezteti rá a tanár néni, hogy a viselkedése elfogadhatatlan, hogy ő nem elég jó.
A beszélgetés végén az anyuka már sír, miközben elmeséli, hogy a kisfia már gyűlöli saját magát és sűrűn lehet tőle az “Utálom magam”, “Nem vagyok semmiben sem jó.” mondatokat hallani…”

Az utóbbi időszakban ez a probléma egyre nagyobb méreteket ölt. A tanárok panaszkodnak, hogy nem bírnak a gyerekekkel és egy osztályon belül is egyre több a problémás gyerkőc, a szülők pedig kétségbeesetten keresik a megoldást. Mit lehet tenni, hogy ne egy összetört, rossz önértékelésű gyerek legyen az eleven lurkóból? Étrendváltoztatás? Fegyelmezés? Netán gyógyszer?

De mi az, ami megváltozott az utóbbi évtizedekben? Mitől lehet ekkora változás?

A gyerekek egyre több időt töltenek ülve. Iskola, számítógép, TV.
Egyre kevesebbet másznak fára, futkosnak, fogócskáznak, mozognak kint a levegőn. A rengeteg lecke, az elfáradt gyerek TV elé ültetése, a számítógépes játékok, a túlságosan elfoglalt szülők, akik nem tudnak sajnos a sok munka miatt kimenni az udvarra a gyerekkel, de egyedül nem engedik…ez mind-mind egyre gyakoribb az elmúlt időszakban. A mozgáshiány-járvány pedig terjed. Egyre többször hallok arról, hogy a gyerekeknek megmaradnak a csecsemőkori reflexei az óvodás koruk végére is…feltehetően a mozgáshiány miatt.




Ha bemegyünk egy 3. osztályos terembe, akkor mit látunk?

A tanár magyaráz valamit a táblánál vagy felolvas valamit a gyerekeknek, ők pedig nyiklenek-nyaklanak a székükön furcsábbnál-furcsább szögekben, a ceruzájukat rágcsálják, hintáznak a székkel, esetleg a fejüket ütögetik az üres ásványvizes palackkal. Egyébként egészséges gyerekek…

A fent már emlegetett terapeuta hölgy letesztelt néhány iskolás osztályt Amerikában és nagyon érdekes eredmények láttak napvilágot: a gyerekek tartóizomzata (a törzs izomzata) gyenge és az egyensúlyérzékük messze nem éri el a megfelelő szintet. Márpedig a vesztibuláris rendszer (egyensúlyi rendszer) fejlődése az agy fejlődéséhez elengedhetetlen. Ha nem tudnak eleget (nem csak heti 2X a foci edzésen) mozogni, akkor ez a rendszer alulfejlett marad.(Ha a vesztibuláris rendszer fejlettségének fontosságáról szeretnél többet olvasni, akkor itt megteheted.)




Mi ennek az egésznek a következménye?

A gyerekek teste, agya nem elég felkészült, hogy tanuljanak, így kell beülniük a padba. Mikor pedig a testük egyre elkeseredettebben jelez nekik, hogy mozogniuk kellene a normál működés fenntartásához, izgágák lesznek. És mi történik ekkor? A tanárok rájuk parancsolnak, hogy maradjanak nyugton, esetleg még büntetést is kapnak. Így a gyerkőcök megpróbálnak egy helyben maradni és dolgoznak kicsit az agyuk fejlődése ellen.

Mit lehet tenni?

Tanároknak:

Az egyik legjobb barátnőm anyukája tanítónő volt egy vidéki iskolában. Ma már nyugdíjas. 40 évvel ezelőtt a tanítónők még nem voltak ennyire jól ellátva ismeretanyaggal, de ő támaszkodott a saját ösztöneire. Mikor látta, hogy az osztály elkezd fáradni, akkor átfordította az éppen aktuális órát testnevelés órába. Kis futkározás, járkálás és csodák csodája, az addig fáradtnak tűnő gyerekek máris jobban tudtak figyelni. Ezt akár többször is egy órán. Lehet, hogy elrabolta az időt néhány matekpélda elöl, de érdekes módon ezek a gyerekek mégis a legjobbnak számítottak a többi osztály között. Miért? Az óra további részében már tudtak figyelni, így sokkal hatékonyabban tanultak, mintha ez kimaradt volna. Ráadásul – tudtukunk kívül – még az agyuk is fejlődött.
Vegyük figyelembe, hogy akkoriban még nem jelentett problémát, hogy iskola után a gyerekek csak a számítógép előtt akartak volna ücsörögni és még így is szükség volt erre!!!!

Szülőknek:

Iskola után amennyit csak tudunk, legyünk kint a gyerekekkel. Játszótér, udvar…mindegy. Csak legyen helyük mozogni. A lakást is – ha van rá lehetőségünk- alakítsuk ki úgy, hogy legyen minél nagyobb tér mozogni a gyereknek. (Nálunk például emiatt nincs dohányzóasztal a nappaliban.) Ütemezzük úgy a dolgainkat, hogy legyen erre időnk. Tudom, hogy nagyon nehéz manapság ezt kivitelezni, én is küszködök. (Főleg egy-egy fárasztó nap után nehéz rávenni magam…de megéri.) Ha az eltúlzott mennyiségű lecke miatt nincs lehetőség erre, azt mindenféleképpen jelezzétek a tanároknak!

Forrás: https://www.washingtonpost.com/news/answer-sheet/wp/2014/07/08/why-so-many-kids-cant-sit-still-in-school-today/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.