De nehéz az iskolatáska – avagy küldjem-e már iskolába?

iskolaérettség

Magyarországon törvényi kötelezettség, hogy azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket és iskolaérettnek nyilvánítják, kötelező jelleggel be kell ülniük az iskolapadba. Kezdődik a nagybetűs élet.
Azt is lehet kérni, hogy mehessen az a picike is, aki augusztus 31 és december 31 között tölti be a 6-ot, ha megfelelt az iskolaérettségi vizsgálatokon. Így extrém esetben egy osztályba kerülhet egy 5 és fél éves és egy 7 éves kisgyerek is.




Sok anyuka lerágja a körmét az iskolaérettségi vizsgálatok előtt, hogy “Ugye, mehet a gyerek?”, mások pedig inkább örülnének, ha még maradna a gyerek 1 évet.
Én személy szerint az egyik legfiatalabb voltam az osztályomban, nem volt semmilyen teljesítmény-, vagy önbizalombéli problémám (sőt), mégis inkább azt pártolom, hogy nem baj, ha évvesztes az a gyerek.

Vekerdy Tamás azt írja, hogy a gyerekeknek 4-5 óra mozgás és üvöltözésre szükségük lenne naponta, még olyankor is, amikor iskolába mennek. Kell az agyuk, idegrendszerük, személyiségük egészséges fejlődéséhez, még ebben a korban is. Ezzel mélységesen egyetértek. A gyerekek, akiknek megadatik, hogy később mehetnek iskolába, nyernek még egy szuper évet, amit a teljes gondtalanság állapotában, a saját kis ütemükben fejlődve, mozogva, felfedezve tölthetnek. Ennél szebb ajándékot egy gyereknek?!?!

De van még egy tényező, amit figyelembe vennék. Ha nekem mondjuk szeptemberi a gyerekem, szeretném összeereszteni és a jelenlegi oktatási struktúra miatt nagyon helytelenül, de összemérni egy akár majdnem 1 évvel idősebb gyerekkel??? Elképzelhető, hogy semmi problémája nem lenne a gyereknek, de egy rosszabb tanárnénihez/bácsihoz kerülve akár súlyos következményei is lehetnek, ha ő még nem tudja ugyanolyan jól a dolgokat, mint a kicsit idősebbek…

Hogyan is működik ez? 8-9 hónap korkülönbség mennyit jelent ilyen piciként?

Roger Barnsley kanadai pszichológus érdekes jelenségre figyelt fel. Észrevette, hogy a profi kanadai hokijátékosok között kiugró többségben szerepelnek az év első negyedévében születettek és ezen belül is a legtöbben a januáriak vannak.
Ez mitől lehet? Asztrológia? Vagy a télen születettek jégen tanultak meg járni? 🙂
Nem ennyire misztikus és elvont oka van a dolognak. A magyarázat nagyon egyszerű. Kanadában a korosztályok közötti választóvonalat a liga január 1-i dátumnál húzta meg. Ez azt jelenti, hogy aki januárban született, az extrém esetben egy olyan kisgyerekkel kerülhet egy csapatba, akitől majdnem egy teljes évvel idősebb. Pici korban az 1 év még nagyon nagy különbség lehet és az idősebbek sokkal ügyesebbnek bizonyulhatnak az edzéseken. Őket az edzőik kiemelik, még jobb edzőkhöz kerülnek, egyre többet gyakorolnak egyre jobb lehetőségeket kapnak és hipp-hopp profi játékos válik belőlük. Míg az a kisgyerek, aki esetleg ugyanolyan ügyes, maximum hobbiból jár majd ki a barátaival a hokipályára, mert “szerencsétlenségére” decemberben született.
A több gyakorlás és kiemelt figyelem mellett fontos tényező még, hogy a sok sikerélmény nagyon nagy hatással van a gyerek önbizalmára, magabiztosságára is.

Tehát a tehetségek nem biztos, hogy tehetségek, hanem egyszerűen picit idősebb gyerekek, akik a korkülönbség miatt ügyesebbnek tűnnek, emiatt jobb szakemberekhez kerülnek és sokkal-sokkal több lehetőségük lesz gyakorolni.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy az augusztusi gyerekek biztosan nagyon rosszul fognak szerepelni a suliban. Az egyik legjobb barátnőm például a legfiatalabb volt nálunk a suliban és most sikeres diplomataként nagyon boldog életet él. Inkább csak annyit szeretnék mondani a fentiekkel, hogy ha van lehetőség, akkor ne sürgessük annyira a kisgyerekeket a padba, illetve ne éljük meg problémaként az évvesztességet. Igazából ez egy ajándék. 🙂




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.