Hogyan tanítsuk meg a gyereket a koncentrációra?

koncentralni

Mit tehetsz, hogy a gyerek megtanuljon koncentrálni?

“A gyermek fejlődésében a legfontosabb szerepe a koncentrációnak van. Az a gyerek, aki éppen koncentrál valamire, végtelenül boldog.”
-Maria Montessori




Minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke koncentrációs képességei szuperek legyenek. Én is. Nálunk nagyon nehéz ez, mert a kisfiam nagyon impulzív, ha valami nem szuper érdekes számára, vagy valami sokkal érdekesebbet lát meg, akkor viszonylag könnyen félbehagy dolgokat, így sokat olvasgattam arról, hogy hogyan lehet a koncentrációs képességet fejleszteni. Most találtam egy cikket, ami nagyon tetszik. Egyrészt nagyon egybevág azokkal a dolgokkal, amiket én is vallok a gyereknevelésről, másrészt szuper tippeket tartalmaz. Íme:

1. Nem mindegy, hogy mikor avatkozunk be a játékba!

Én nagyon szerencsés voltam, mert még a kisfiam pici korában, a Pikler módszerrel megtanítottak rá, hogy minél kevesebbet avatkozok be, annál jobb. A gyerekekben van valami csoda, ami miatt tudják, hogy éppen milyen területet kell fejleszteniük. Például, ha kirakózik és éppen beillesztette az elefánt ormányát, akkor nem feltétlenül jó, ha megszakítjuk a tevékenységet azzal, hogy elkezdjük elmagyarázni, hogy az az elefánt ormánya és azzal szívja fel a vizet, mert kilendíthetjük annyira a gyereket, hogy az eredeti tevékenysége iránt el is vesztheti az érdeklődését. Így megszakítottuk a koncentrációs tevékenységét…

A másik, amit még szülőként sokan elkövetünk, az az hogy dicséretekkel szakítjuk félbe a gyereket. Erről Alfie Kohn, a híres neveléselméleti író véleménye is az, hogy nem szabad, már csak azért sem állandóan dicsérni, mert a gyerek egy idő után már csak a dicséret miatt csinálja majd a feladatot, nem azért, mert ő szerette volna. (Ezzel a témával is meg lehetne tölteni egy könyvtárat. Ide kattintva találjátok az egyik régebbi cikkemet a dicséretről.)




Viszont van olyan helyzet, amikor jó ha beavatkozunk: amikor már annyira nem tud egy adott tevékenységet elvégezni, hogy abbahagyná. Ekkor jó egy kis információmorzsát vagy egy ici-pici segítséget adni, amivel picit továbblendíthetjük a folyamatot. Nem kell feltétlenül megoldani a problémát a gyerek helyett, hiszen neki az nagyon jót fog tenni, ha lesz olyan sikerélménye, hogy mégiscsak ő oldotta meg a feladatot. Annyira avatkozzunk be, amennyire szükséges. Meg kell találni ezt az egyensúlyt.

2. Bátorítsuk arra, hogy egyszerre csak egy valamivel foglalkozzon

Ez nagyon nehéz feladat szerintem, hiszen sokszor még magamat is nehéz rávennem, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozzak, mert – bár engem soha nem diagnosztizáltak ADHD-vel – eléggé képesek csapongani a gondolataim és ha valami érdekes eszembe jut, akkor könnyen elcsábulok, ha nem figyelek oda. Hogyan lehet gyerekeknél elérni, hogy csak egyetlen egy valamivel foglalkozzanak?
A cikk ad ötleteket és ezeket következetesen alkalmazva lehet eredményeket elérni:

1. Csinálhatunk egy-egy tevékenység köré szerveződő kis kosaracskákat, zsákocskákat.

Amíg az egyikkel játszik, addig nem szabad elővenni a másikat. Ezzel hozzászoknak, hogy egyszerre csak egyfelé figyeljenek. Az első pár alkalommal még biztos nem megy zökkenőmentesen, de egyre jobban hozzászoknak és ez óriási lépés.

2. Ha látjuk, hogy egyszerre több minden is felkeltette az érdeklődését, mutassunk neki irányt!

Pl.: “Látom, hogy a kirakóval és a Legoval is szeretnél játszani, de melyikkel szeretnél először? Nem tudod? Akkor mit szólnál hozzá, ha addig amíg kirakózol, addig félreraknám neked ide a Legot?”

3. Ha látod, hogy valamit nem tudnak, hogy hogyan kell megcsinálni…

…akkor jegyezd meg magadnak, hogy mi volt az és egy későbbi időpontban – nem most, mert akkor megszakítod – mutasd meg neki, hogy hogyan működik.

4. Egy helyben játék

Ha az asztalnál játszik valamit, vagy egy szőnyegen, az jól behatárolja az adott cselekedetet. Ha nekünk nem tetszik a hely, amit kiválasztottak játékra, akkor igyekezzünk ezt még azelőtt jelezni, mielőtt elkezdi a gyerkőc a játékot. Ha játék közben akarjuk átköltöztetni valahová máshová, akkor jó eséllyel már nem azzal a játékkal akarja folytatni majd, amire addig figyelt. A Montessori rendszerben ez úgy működik, hogy ha a kisgyereknek például a földön vn kedve játszani, akkor vannak erre a célra kis, összetekert szőnyegek, amit a neki tetsző helyre vihet és leteríthet. Ha befejezte a játékot, akkor a szőnyeget ugyanígy vissza kell vinnie.




3. Ismétlés közben koncentráció?

Általában a gyerekek szeretnek valamit addig ismételni, amíg profi nem válik belőlük. Néha viszont nem tudják, hogyan kezdhetnének ismétlésbe és emiatt abbahagyják a játékot. Ekkor érdemes leülni és megkérdezni, hogy nincs-e kedve újra kirakni azt a kirakót vagy megint kiszórni és visszarakni a geometriai alakzatokat a helyükre. Nem szabad ekkor erőszakosnak lenni. Ha nincs kedve újra próbálkozni, akkor valószínűleg már tényleg végzett, de ha újra próbálkozik, akkor valami olyasmit gyakorol, amit tényleg élvez és amire tényleg szüksége van.

4. Hagyd hogy befejezze a játékot, ne avatkozz közbe!

Sokszor idő hiányában félbe kell szakítanunk a gyerekek tevékenységeit. Például sietünk a bölcsibe, munkába, vagy csak menni kell mert nem érünk oda a nagymamához az ebédre. Nem mindig tehetjük meg, hogy várakozunk a gyerekre. Mégis, ha nem égetően fontos valahová odaérnünk, elindulnunk, akkor várjuk meg, amíg a gyerek befejezi azt, amiben éppen elmélyült. Például ha azzal van elfoglalva, hogy önállóan szeretné magára rángatni a nadrágot, akkor ne avatkozz közbe és add rá te magad, hanem ha van még más dolog, amit indulás előtt el kell intézned, akkor inkább csináld azt. Ha be tudja fejezni, az egyrészt megint egy plusz lehetőség arra, hogy több időt tudjon egyszerre egy tevékenységre fókuszálva tölteni, másrészt ha sikerélményt él át, az az önbizalmának is nagyon jót fog tenni.

5. Teremts olyan környezetet, ami lehetőséget ad arra, hogy olyasmivel foglalkozzon, ami a fejlettségi szintjének megfelelő!

Ezzel manapság nagyon sok helyen lehet talákozni, a felnőtteknek szánt pszichológiai irodalomban is. Sikerélmény kell ahhoz, hogy az önbizalom épülni tudjon, a sikerélményhez pedig olyan kihívás, olyan feladat, ami nem túl könnyű, de még éppen meg tudjuk csinálni. Egy kicsit ki kell lépni a komfortzónánkból ahhoz, hogy igazán örömöt okozzon egy tevékenység elvégzése. Egy nagyon egyszerű feladat véghezvitele miatt nem fogjuk úgy érezni, hogy jók vagyunk egy túl nehézbe pedig lehet, hogy beletörik a bicskánk. Ahogy a felnőtteknél, úgy a gyerekeknél is meg kell találni, hogy mi az, ami a jelen helyzetben a legmegfelelőbb feladat. Ehhez nem kell mást tennünk, mint figyelni a gyerekünket és megismerni, hogy jelenleg hol tart a fejlődésben. Nincs olyan recept, hogy a 15 hónaposnak mi a túl könnyű vagy túl nehéz, hiszen mindnyájan máshogyan fejlődnek. A szülőnek magának kell tisztában lennie azzal, hogy éppen hol tart a kicsije.

6. Legyen egy hely, ahová el tud vonulni, ha koncentrálnia kell!

Főleg azoknak a gyerekeknek nehéz, akiknek tesójuk is van, hiszen eléggé rombolja a motivációt, ha a kisebb folyton lerombolja a Lego építményeket vagy széttépi a félig kész rajzot.
Az is jó, ha csinálunk egy elszeparált sarkot, ahová a kicsik nem tudnak odajutni, vagy ha van külön szobájuk, akkor könnyebb a megoldás. Manapság pedig egyre divatosabbak a gyerekeknek szánt kis házikók, sátracskák, amiket a szobában is fel lehet állítani. Ezek például szuperek lehetnek, ha el szeretnének kicsit bújni és csak a saját kis dolgukra figyelni.

Az is nagyon fontos, hogy a kistesónak is meg kell tanítani, hogy néha jobb, ha békén hagyja a nagyobbat, hogy az ne érezze a privát szférájától teljesen megfosztva magát.

7. Legyen csend (is)!

Sok helyen folyamatosan szól háttérzajnak a TV, a rádió vagy valamilyen zene. Ez is zavaróan hathat a gyerek koncentrációjára. Főleg, hogy a TV-ből rengeteg inger jön, gyors egymásutánjában. Az addig békésen építgető gyerek figyelme elég valószínű, hogy a TV-re terelődik. De a többi zaj is zavaró lehet. Az emberek nagy része rosszabbul tud figyelni nagy nyüzsgés közben. Ha nem adjuk meg a lehetőséget, hogy csendben figyeljen valamire, akkor nagyon sok olyan időtől esik el, amikor fejlődhetne a koncentrációs képessége.

A csendkörös feladatok is nagyon jók a koncentráció fejlesztésére. Erről bővebben itt olvashattok: Csendkör, avagy a Montessori-féle meditáció

8. Többlépcsős feladatok

Ezek azért jók, mert folyamatosan bővítheted a feladatok hosszúságát. A Montessoriban ezek főleg a gyakorlati élettel kapcsolatos feladatok. Például egy étel elkészítésének folyamatába egyre mélyebben be lehet vonni a gyereket és egyre több lépést rá lehet bízni. Ahogy egyre több egymás után következő lépést képes lesz megcsinálni, úgy fejlődik majd a koncentrációs képessége is.

9. Nagyon fontos a megfelelő környezet

Kim John Payne Egyszerűbb gyerekkor című könyvében is olvastam már, hogy mennyire fontos a gyerekek kiegyensúlyozottságához, hogy egyszerű, letisztult és semmiféleképpen sem túlzsúfolt környezet vegye körül.
Próbáljuk meg csak azokat a játékokat előhagyni a polcokon, amik tényleg az adott életkornak megfelelőek és amikkel tényleg játszik is. A többi csak “zajt” teremt és megakadályozza, hogy a kiválasztott játékra rendesen tudjon koncentrálni a kisgyerek. A játékok legyenek neki elérhető magasságban, hogy bármikor ki tudja választani azt, ami neki éppen a legérdekesebb.
Legyen rend és legyen jól átlátható, hogy egy polcon milyen játékok vannak.

Forrás: https://primary.community/10-ways-to-foster-concentration

“Hogyan tanítsuk meg a gyereket a koncentrációra?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.