Ne hasonlítgasd más gyerekekkel!

Babakorban:

Minden szülő hasonlítgatja a gyerekét mások gyerekeihez. Már akkor is, amikor pici baba. Főleg akkor. (Én is csináltam…pedig nem akartam….)
“A tiéd tudja már tartani a fejét?” “Jancsika a szomszédból már jár, a Lilike meg még mászni sem akar…” Meg persze ott van az idegeskedés, hogy ha most ezt ennyire későn csinálja, akkor biztos “csak” szakmunkás lesz belőle, nem tud majd egyetemre menni.
(Ezt most anélkül írom, hogy a szakmunkásokat degradálni akarnám…sőt! Szerintem kell mindenkinek a lehetőség a tanulásra, de nem kellene mindenkinek diplomásnak lennie. Sok sikeres vállalkozó ismerősöm “csak” szakmunkásképzőt végzett és olyan vállalatokat építettek fel, hogy ihajjj.)
“Ne hasonlítgasd más gyerekekkel!” bővebben

A szóbeli bántalmazás ugyanannyira ártalmas, mint a fizikai?

A fizikai bántalmazás, a verés, a szexuális erőszak hosszú távú lelki következményeivel manapság többé-kevésbé mindenki tisztában van. De vajon azt is tudják az emberek, hogy a szavakkal bántás, a szóbeli bántalmazás mekkora sebeket ejt a piciken? “A szóbeli bántalmazás ugyanannyira ártalmas, mint a fizikai?” bővebben

Hogyan segíts feldolgozni kisgyerekednek a csalódásokat?

Nagyon rossz látni, mikor a gyermekünket csalódás éri. Mi anyukák, mindig azt szeretnénk, hogy boldog legyen, mindig minden sikerüljön neki, senki ne bántsa, soha ne fájjon neki semmi… De a világ nem ilyen.

Főleg a picik kezelik nehezen, ha valami nem úgy van, ahogy ők akarják, ha nem kaphatják meg azonnal, amit szeretnének.

A jó hír az, hogy lehet segíteni nekik, hogy megtanulják, hogyan tudják minél előbb és minél könnyebben túltenni magukat a csalódásokon. Ez a tudás nagyon fontos, hiszen felnőttként is tudnunk kell, hogy hogyan tegyük túl magunkat a minket ért katasztrófákon. “Hogyan segíts feldolgozni kisgyerekednek a csalódásokat?” bővebben

A szabad játék igenis nagyon fontos!

A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad játék.
Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet.
Emellett napi 4-5 óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége, még akkor is, mikor iskolába kerül.
Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrófálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek palló, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki.
Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik ki.
Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyerekeink olyan körülmények között élnek-e, ami az életkorukhoz szabott.
(Vekerdy Tamás)