Úgysem csinálsz semmit, csak itthon vagy a gyerekkel…avagy miért kell az anyukáknak a lazítás?

lazítás

Azokban az időkben, amikor még a mi kultúránkban is a nagycsaládos lét, több generáció együttélése volt a megszokott, az anyukákat számtalan segítő vette körül: anya, testvér, dédike, unokatesó… Mindenki potenciális babysitter volt!

Manapság az anyukák sokkal elszeparáltabban élnek, kevesebb alkalom van arra, hogy a gyerkőcöket valakire rábízzák. Rossz esetben még a kedves férj sem annyira segítőkész (sajnos számtalan ilyen esetről lehet hallani), így az anyuka szabadideje a nullához konvergál.

A gyerekek pedig rengeteg figyelmet, türelmet, munkát igényelnek. Ahogy Vekerdy Tamás szokta viccesen mondani, bizony a “vérüket szívják és lerágják a húsukat”. Persze ez édes teher, de azért elfáradnak, belefásulnak ebbe a mókuskerékbe az anyukák…

Persze ez hozza magával a katasztrófákat: az anya egyre türelmetlenebb, egyre többször kiabál ok nélkül a kisgyerekkel, aztán esetleg eljár a keze is…majd átesik a ló túloldalára, mindent megenged, hiszen furdalja a lelkiismeret, következetlenné válik, a kisgyerek pedig egyre bizonytalanabb, hiszen már nem látja a határokat, hogy anyu miért lesz mérges és miért nem.

Anyukák! Ne várjátok meg, amíg idáig fajul a helyzet! Igenis jár Nektek is a szabadidő, a lazítás. Ne hagyjátok, hogy leszereljenek Titeket a “Dehát te egész nap nem csinálsz semmit, csak itthon vagy a gyerekkel” szöveggel. (Remélem kevesen hallotok otthon ilyesmit…)

Ha már elég érett a gyereketek -és anyagilag megtehetitek – fogadjatok babysittert. Persze nagyon oda kell figyelni, hogy megbízható legyen, ne bízzátok idegen emberekre, mindenféle referencia nélkül, a gyermeketeket. De ne sajnáljátok erre a pénzt, hiszen hosszú távon a kicsivel való kapcsolat is javulhat ettől.

Ne szégyeljetek segítséget kérni a szüleitektől sem. Nem kell megvárni, amíg maguktól ajánlkoznak. Nyugodtan fogjátok be őket.

És nem utolsósorban persze fogjátok be az apukákat is. Meg kell érteniük, hogy nem csak nekik van szükségük a pihenésre a sok munka után! Persze nekik is kijár a lazítás, de be kell látniuk, hogy egy-egy szabad este -netalántán nap, hétvége – után olyan lesz a kis feleségük, mint akit kicseréltek.

Anyukák! Ne legyen lelkiismeretfurdalásotok, hogy Ti is vágytok szabadságra, hogy nem minden pillanatot akartok a picivel tölteni. Ez teljesen természetes és mindenki így érez. (maximum páran nem vallják be)

Lazítsatok! Menjetek vásárolni vagy csak üljetek ki a Duna partra… és közben próbáljatok meg nem csak arra gondolni, hogy mi történik otthon… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.